Gentle Fire

No Wave [Tilos Rádió podcast]

gentle fire (1972-ben, a londoni goethe intézetben earle brown "four systems" című művét adják elő;
michael robinson, graham hearn, stuart jones, richard bernas, hugh davies.) (fotó: andrew tweedie)

no wave hírek

újabb három albumot adott ki a sheffieldi another timbre kiadó:
eden lonsdale "dawnings"
lonsdale 1996-bn született brit, német zeneszerző, akinek zenéje a mozgás és a mozdulatlanság különböző lehetőségeinek, valamint a harmónia, a hangszín és a dallam összekapcsolódásának vizsgálatára összpontosít.

gyakran nagyon kevés anyagot használ, sűrű és magával ragadó hangzásvilágával a legapróbb részletekbe is igyekszik belevonni a fület, és reméli, hogy a hallgatót a zene sokrétű rétegének saját maga által történő felfedezésére inspirálja.
a londoni guildhall zeneiskolában tanult malcolm singernél, cassandra millernél és julian andersonnál, valamint a grazi művészeti egyetemen klaus langnál tanult zeneszerzést. szólistáknak és együtteseknek, többek között az az apartment housenak, az ictusnak, az ensemble intercontemporainnek írt koncert zenét. zenekari műveit a berlini rádió-szimfonikus zenekar és a guildhall session orchestra adta elő, jelenleg pedig a londoni szimfonikus zenekarnak ír zenét. 2023-ban a holland gaudeamus és az ulysses hálózat közös megbízásából komponált egy magával ragadó, 45 perces koncertművet a holland oerknal ensemble számára, amely eddigi legambiciózusabb projektje. a legújabb műveit a bbc radio 3 "the new music show" és "night tracks”, valamint a radio 6 "the freak zone” című műsora és különböző nemzetközi állomások sugározták. 2023-ban az another timbre kiadónál jelent meg "clear and hazy moons" címmel első albuma. idén júniusbanaz amerikai sawyer editions kiadónál jelent meg "ricercari for rainy days" című albuma. az another timbre kiadónál most megjelent dupla cédé eden lonsdale öt új művét tartalmazza. az első lemezen az apartment house előadásában három stúdiófelvétel, míg második lemezen az ensemble ipse és az oerknal ensemble koncertfelvételei hallható. utóbbi a 2023-as gaudeamus muziekwiek során készült.
adrián demoč ‘"zamat"
adrián demoč 1985. január 10-én született, spanyolországban élő szlovák zeneszerző.

demoč 2003 és 2008 között a csehországi brno-ban a janáček zene- és előadóművészeti akadémián františek emmertnél tanult zeneszerzést. ebben az időszakban bukarestben és vilniusban is volt szakmai gyakorlaton. 2011-es doktori disszertációjának témája a spektrális zene volt. saját szerzeményei az amerikai zeneszerzők, köztük morton feldman hatását mutatják. gyakran használ szlovák népi hangszereket. írt kamara-, kórus- és zenekari műveket, köztük a 2021-es régizenei hangszerekre írt "still life and a chord" címűt. első darabja 2018-ban egy dupla válogatáson a pavlik recordsnál jelent meg, 4 db , 2015 és 2018 között készült 5 húros hegedűre (milonolo) és vonószenekarra írt koncert felvételt tartalmaz. 2019-ben az another timbre kiadónál jelent meg első lemeze a "žiadba". ezt 2021 október 31-én a no waveben lejátszottam. azóta 5 lemeze jelent meg, amiből 2-t szintén a sheffieldi kiadó adott ki. a "zamat", az another timbre kiadónál megjelent negyedik cédéje, ami három, az apartment house együttes által előadott művet tartalmaz.

_______________________________________________________________

műsorismertetés

az 1960-as és 70-es években kialakult avantgárd és kísérleti zenei környezetben kevés volt radikálisabb és aktívabban haladó gondolkodású, mint nagy-britannia. olyan projektek jöttek létre, mint az amm, a scratch orchestra, a company, a spontaneous music ensemble, a london jazz composers orchestra, a music improvisation company és mások.
az 1960-as évek közepétől számos, kezdetben fiatal zenészek egymással független kis csoportokat hoztak létre, akik az előző generációkhoz képest sokkal boldogabbak és önállóbbak voltak. a hippikhez hasonlóan, használt, hangszerekkel és hangberendezésekkel teli furgonokban, utaztak, hogy valahol fellépjenek gyakran kevés pénzért vagy akár pénz nélkül. a fejlődéshez hozzájárultak a megfizethetőbb és hordozhatóbb hangtechnikai berendezések, részben a tranzisztoros elektronikus eszközök, például a kisméretű keverők és végerősítők egyre szélesebb körű elérhetőségének köszönhetően. az 1960-as évek végére lehetővé vált, hogy magazinokból egyszerű áramköröket építsenek az elektronika részletes ismerete nélkül, és így néhány zenész, aki nem rendelkezett ilyen szakértelemmel, segítség nélkül képes volt a meglévő áramkörök adaptálására és más egyszerű áramkörök kidolgozására, aminek különösen az élő elektronikus zenée területén illetve a saját elektronikus zenei stúdiók létrehozásánál volt fontos szerepe. de a fejlesztésben mindennél fontosabb motiváló szerepe volt az évtized szabadabb zenei attitűdjeinek. az 1950-es évek végén, a korabeli terminológia szerint "kísérleti zenének" nevezett művekben a zeneszerzők elkezdték felfedezni a meghatározatlan és változó zenei formákat, a nem meghatározott hangszerelést és a grafikus notációt olyan művekben. ezek az elemek kiválóan illeszkedtek az élő elektronikus zenéhez, amelyre nem dolgoztak ki szabványos módszert az oszcillátorok, szűrők és egyéb eszközök működésének lejegyzésére, ami egyben nagyobb rugalmasságot is igényelt az előadóktól, hogy tudjanak alkalmazkodni, a hang előállításanak, módosításnak, erősítésének az alaplánc bármely szakaszában esetlegesen előforduló hibákhoz. ilyen volt a fentiekben felsoroltak közül, az egyik legizgalmasabb és legkevésbé ismert a graham hearn, hugh davies, michael robinson, richard bernas, richard orton és stuart jones alkotta, 1968 és 1975 között működő, gentle fire zenei csoport.

gentle fire (1971, glastonbury fair, graham hearn, richard bernas, stuart jones, michael robinson, hugh davies)
(fotó: andrew tweedie)
az elektronikus zene korai története nagy-britanniában meglehetősen furcsa volt. egy 1966-1967 telén összeállított nemzetközi elektronikus zenei katalógus szerint, ahhoz képest, hogy nagy-britannia, az elektronikus zene kiadás területén a világ negyedik legtermékenyebb országa volt, nagyon kevés volt az élő elektronikus koncert. más szóval készült mindenféle elektronikus zene, legyen az a rádió, televízió, színház és film számára létrehozott háttérzene vagy alkalmazott zene. ezek akár a bbc radiophonic workshopnál, akár, mint például tristram cary vagy daphne oram, magánstúdióban készültek. gyakorlatilag élő elektronikus zene nem létezett.
ez a helyzet 1968 után, amikor londonban, a goldsmiths’ college-ban és a royal college of music-ban, valamint a york egyetemen létrehozták az első aktív egyetemi és főiskolai stúdiókat, gyökeresen megváltozott. a moduláris moog szintetizátor jelenléte a manchester egyetemen 1967-től nem hozott jelentős kreatív vagy pedagógiai eredményeket.
cornelius cardew 1960 körüli stockhausennel dolgozott, majd azt követően az 1960-as évek közepén 2 évig hugh davies volt az asszisztense, és tagja volt stockhausen első élő elektronikus kompozícióinak ("mixtur" és "mikrophonie I. and II.") előadására újonnan alakult élő elektronikus csoportnak. stockhausennek ez volt az első kapcsolata a brit zeneszerzők legfiatalabb generációjával, amelyet nem sokkal később tim souster és roger smalley (a cambridge-i intermodulation élő elektronikus csoport 1969-es társalapítói) tovább folytatott. többek között ez a kapcsolat vezetett oda, hogy az 1970-es évek elején a gentle fire és az intermodulation tagjai részt vettek stockhausen egyes előadásain. 1971-ben a gentle fire és az intermodulation összes tagja részt vett a "sternklang" legkorábbi előadásaiban, a gentle fire három tagja az 1972-es "alphabet für lièg", valamint 1973-ban a gentle fire-ből michael robinson, és az intermodulation két tagja, egy stockhausen turné vendég előadójaként részt vett stopban, illetve a yelmi bemutatón a "london sinfonietta" előadásán. hugh davies stockhausen élő elektronika használatához való viszonyulásátt, mely értelmében részletekbe menően ellenőrzése alatt tartotta a lejátszott és működtetett zenei elemeket, a saját és a gentle fire munkásságában ellensúlyozta john cage és david tudor nagyobb szabadságot és a hangforrások változatosabb kombinációit, valamint gyakran független hangszórócsatornákat alkalmazó zenei hozzáállásával. figyelemre méltó példája ennek, a merce cunningham dance compay 1966 novemberi látogatása során, gordon mummaval közösen adott londoni koncertről, azok, akik a közönség soraiban voltak, éveken át jelentős mérföldkőként beszéltek. davies 1967 nyarán, miután visszatért nagy-britanniába, londonba költözött. itt felkérésre, a goldsmiths’ college-ban, mely akkoriban a londoni egyetem része volt, létrehozott egy kis elektronikus zenei stúdiót, és ott 1968 januárjában felnőtteknek elkezdett esti órákat tartani. akkoriban richard ortont, akit davies 2 évvel korábban ismert meg, és akivel továbbra is tartotta a kapcsolatot, kinevezték a york egyetem zenei tanszékének oktatójává, és néhány hónappal később ott egy hasonló stúdiót hozott létre.
1968 nyarán orton és davies létrehozott egy élő elektronikus duót, amely egy év alatt mintegy 10 koncertet adott (köztük cage "electronic music for piano" című művének brit premierjét), valamint élő elektronikát használtunk az általunk előadott művek egyikében, .és stockhausen "mikrophonie ii" című művének brit premierjén. ezek előadásához további zenészekre volt szükség, saját berendezéseinkre és néhány, a megfelelő stúdiónktól ideiglenesen kölcsönzött eszközzel együtt. a technikai részét mindketten, menet közben, autodidakta módon tanulták. daviesben gyakran az este tartott órákon tudatosult, hogy bizonyos területeken csak néhány héttel van előbbre, mint néhány tanítványa. a york egyetem stúdiója két éven belül kapott egy állandó technikust, de a goldsmiths’ college-ban erre csak egy évtizeddel később került sor, így davies kénytelen volt a legalapvetőbb stúdiófelszerelések használatát, de különösen a karbantartásukat megtanulni. 1968 elején szombat délelőttönként, yorkban, orton kísérleti zenei foglalkozásokat tartott minden érdeklődő zenehallgató számára. ezeken a foglalkozásokon davies kivételével a csoport minden leendő tagja részt vett. azon a nyáron a gentle fire leendő tagjai kiemelkedő szerepet játszottak a york egyetemen tartott négy, és a sheffield egyetemen tartott egy koncerből álló kísérleti zenei koncertsorozatban. ezután a york-i csoport tagjai az i chinggel konzultálva akarták megtudni, hogy milyen módon tudnák eddigi tevékenységüket fokozottabban folytatni. az konzultáció egyértelműen jelezte a csoportnak, hogy gentle fire néven folytatniuk kell ezeket a tevékenységeket.
az elsõ yorki és a közeli hull-i fellépést követõen, davies az élõ elektronikában szerzett valamivel nagyobb tapasztalatának és ortonnal közös duójanak eredményeként, 1968 novemberében a csoport tagja lett. a gentle fire mellett, az orton / davies élő elektronikus duó még fél évig működött, eleget téve a korábbi felkéréseknek.

gentle fire (1972, berlin, akademie der künste, woche der avantgardistischen musikban, ghongon játszanak;
richard bernas, graham hearn, michael robinson, stuart jones, hugh davies) (fotó: petra grosskopf)

körülbelül ebben az időben davies elemezte az élő elektronikus zenét, mint hangok valós időben történő élő elektronikus átalakítását. ezen hangok négy kategória egyikéből, vagy akár többől is keletkezhet. a négy kategória a következő: hagyományos hangszerekkel (vagy kvázi-konvencionális kitalált hangszereken); talált vagy átalakított tárgyakkal (vagy azzal egyenértékű zajkeltő, kitalált hangszerekkel); elektronikus oszcillátorokkal vagy hangszerekkel (amelyek a szintetizátorokhoz hasonlóan saját módosító eszközöket is tartalmazhatnak) létrehozott; és a korábbi hangfelvételek lejátszásából (a közelmúltban a samplerekből is) származó hangok. stockhausen volt elsősorban az első kategóriára összpontosított; cage, tudor és mumma a másik háromra; davies és orton szólóban, duóban, és a gentle fire az összes kategóriát kipróbálta.
a gentle fire 1968–1975-ös fennállása alatt a következő zenészek voltak a tagjai:
richard bernas: zongora, ütőhangszerek (köztük tabla is), hang; hugh davies: saját készítésű hangszerek, élő elektronika, klarinét (khène, shêng, keleti fúvóshangszerek); patrick harrex: hegedű, ütőhangszerek; graham hearn: zongora, magnó, vcs-3 szintetizátor, ütőhangszerek; stuart jones: trombita, cselló (elektromos gitár); richard orton: tenor hang, élő elektronika; michael robinson: cselló, zongora.
1970 elején harrex úgy döntött, hogy tervezett karrierjével nem tudja összeegyeztetni, hogy rendszeresen ott legyen a csoport próbáin és koncertjein; helyét robinson vette át, aki szintén részt vett az 1968-as szombat délelőtti yorki foglalkozásokon. egy évvel később orton is távozott, elsősorban a tanári feladataival kapcsolatos hasonló problémák miatt. orton távozása után úgy döntöttek, hogy inkább kvintettként, mint szextettként folytatják, mivel a "group composition i" kompozíciót leszámítva, nem volt az akkori vagy a potenciális repertoárjukban olyan darab, amihez szükség lett volna egy további személyre. volt, hogy hearn nem tudott elmenni egy-egy koncertjükrere, ezért olyan műsort kellett összeállítani, amit négyen elő tudnak adni. a csoport áthelyezte székhelyét yorkból, mivel bernas és robinson is londonba költözött.
bár a csoport minden tagja több hangszeren játszott, jones kivételével a fenti listában, csak az első volt az elsődleges hangszer, amelyen alkalmanként, többnyire hagyományos zenében, a csoporton kívül is játszottak. A felsorolt ​​hangszereken kívül mindegyikük vagy legtöbbjük alkalmanként zongorázott és/vagy egyéb billentyűs hangszereken, vcs3-as szintetizátoron, hagyományos vagy egyéb ütőhangszereken, saját építésű hangszereken játszott, és ha kellett, beszéltünk vagy énekeltünk is. mindemellett elektronikus berendezéseket használat. bizonyos darabokban, amelyekben a zeneszerző stílusának és szándékainak megértése döntő fontosságú volt, ellenben virtuozitásra alig vagy egyáltalán nem volt szükség, (elsősorban a nem meghatározott hangszerelésű műveknél), más hangszereket használtak. például hearn és orton hegedűn, bernas pedig a brácsán játszott earle brown "four systems" című darabjában, míg jones és davies cselló helyett nagybőgőn, ezáltal hagyományos vonósötöst alkotva. próbákon előfordult, hogy amikor elfáradtak, és túl sokat játszottak feleslegesen, még hangszert is cseréltek, hogy elkerüljék a kliséket.

gentle fire (1971,a ghong tesztelése a glastonbury fair előtt michael robinson londolni lakása előtt;
rendőr, richard bernas, michael robinson, egy barát) (fotó: andrew tweedie)

a csoport több alkalommal dolgozott együtt stockhausennel. ismerték cage-et, tudort és mummát, az 1972 nyári európai turnénjukon legalább három városban találkoztak is velük, de csak egyszer, londonban, a merce cunningham dance companyval együtt, léptek fel velük, christian wolff "burdocks" című darabjában. többször dolgoztak együtt erhard grosskopffal (aki írt is nekünk egy művet), és wolfffal, illetve egy alkalommal tom phillipsszel is. 1974-ben a metzi fesztiválon, amire hearn nem tudott eljönni, grosskopf és wolff (aki akkor nyugat-berlinben élt) fellépett velünk saját műveikben. wolff önként jelentkezett, hogy részt vegyen stockhausen "spektren" előadásukon. frederic rzewski azt fontolgatta, hogy komponál nekik egy "elektronikus szimfóniát” , és earle brown is gondolkodott egy kompozíción. alvin lucier ugyan megengedte, hogy előadjuk a "gentle fire" című kompozícióját, de azt alapvetően nem nekünk írta (mivel kifinomult hangfeldolgozó morfológiát igényelt, nem igazán illett a csoport profiljához, ellentétben a "chambers" című darabjával, amelyet többször is előadtunk. lucier a "gentle fire" címmel az alkímiai jelentésre, azaz a fémek lassú felmelegítéssel történő átváltoztatására, kívánt utalni, és nem tudott arról, hogy csoportunk neve az i chingből született.
az együttes repertoárjának egy másik darabja stockhausen 1968-as "setz die segel zur sonne" (a vitorlákat a nap felé) című szöveges partitúrája volt, amely szintén a csoport nevére emlékeztetett. hugh davies az "aus den sieben tagenbrit",- melynek utolsó két sora 'und der ganze klang zu gold / zu reinem, ruhig leuchtendem feuer wird'-, brit előadásokra készített fordítása 'and the whole sound turns to gold / to pure, gently shimmering fire''. stockhausen ezt érdekes véletlen egybeesésként fogadta el. amikor egy fesztiválon stockhausen műveinek előadádsához elóadókra volt szükség, stockhausen több alkalommal is ajánlotta a gentle fire-t és az intermodulationt; 1971 és 1975 között mindkét együttes fellépett stockhausen "sternklang" című darabjának nyugat-berlini, két müncheni, shirazi, la rochelle-i, két párizsi előadásáan. a gentle fire 1980-ban bonnban két további előadás erejéig újra összeállt, amelyeken orton is fellépett.
a gentle fire és az intermodulation, mint élő elektronikus zeneszerző-előadó együttesek között, a gentle fire által vélt különbségekkel szemben, széles körben a hasonlóságok voltak túlsúlyban. a két együttes pályafutása sok tekintetben párhuzamos volt. 1986-ban paul griffiths brit zenekritikus, két európai élő elektronikus zenekarkén, a gentle fire-t és az intermodulationt nevezte meg, amelyek, az amm-vel és a musica elettronica viva-val szemben, a komponált zenére összpontosítottak. az intermodulation mind a négy tagja, szinte mindig használt vcs3-at, míg a gentle fire-ben általában csak hearn játszott önálló hangszerként ezen. az intermodulation előadóásai sokkal több virtuóz elemet tartalmazott, míg a gentle fire esetében ez sokkal kevésbé volt szembetűnő. ezt támasztja alá az általuk választott repertoár és a speciálisan komponált darabok.
mindkét csoport leggyakoribb úti célja, részben a stockhausen kapcsolatnak köszönhetően, nyugat-németország volt, ahol országszerte kilenc rádióállomás rendelkezett komoly anyagi forrásokkal a kortárs zene népszerűsítésére. ezek közül néhányat biztos hallgattak a zenei producerek. a gentle fire-t és az intermodulationt vagy együtt, vagy egymástól függetlenül, ugyanaz a négy rádióállomás hívta meg.
1972 nyara a brit kísérleti zene csúcsidőszaka volt, és nem csak a gentle fire számára, amely 5 hónap alatt négy alkalommal játszott külföldön. az egyetlen esseni koncert kivételével minden városban két-három koncertet adtak és és/vagy tartottak workshopokat. az összes többi brit együttes is nagyon elfoglalt volt, különösen az európa-szerte történő fellépésekkel. az 1972 évi aktivtáshoz hasonló azóta sem volt. a következő évben, az első olajválság véget vetett ennek az optimizmusnak, aminek következtében csökkentek a gentle fire külföldi meghívásai. a csoport a következő kb. egy évben még mindig optimista volt. 1974-ben jelent meg az amerikai műveket tartalmazó nagylemezük. még egy esetleges ausztráliai és távol-keleti utat is elkezdtek tervezni. 1975-re azonban megváltozott helyzet. minden bizonnyal ez volt az egyik oka, hogy a csoport abban az évben feloszlott.
a gentle fire a koncertek mellet élvezte élvezte a szokatlan terekben történő előadás kihívásait. színházak, művészeti galériák és múzeumok, templom mellett több eetben parkokban, utcákon játszottak. az 1972-es iráni shiraz fesztiválon egyik reggel 8 órakor a város szélén lévő körforgalomban akusztikus hangszereken játszották stockhausen egyik szöveges partitúráját. hamarosan érdeklődő emberek vették őket körül, egészen addig, amíg a biztonsági rendőrség fel nem oszlatta a koncertet, és a csoportot a hangszerekkel együtt el nem távolította a helyszínről. 1971-ben, a legelső szabadtéri
glastonbury fesztiválon, hajnalban, egy zenei est utolsó eseményeként mutattuk, egy ezusttel bevont piramis oldalában felállított színpadon adták elő a "group compposition iv" ősbemutatóját. a londoni goethe intézetben, az intermodulation,a scratch orchestra, valamint más brit zenei csoportokkal együtt részt vettek a londoni goethe intézet több emeteres "wandelkonzert”-jén. 1971-ben egyhetes, 1972-ben kéthetes szemináriumot és csoportos workshopokat tartottak, és koncerteket adtak a dartington nyári iskolaban. 1972-ben zürichi zeneszerző hallgatóknak tartottak tanfolyamot, amely keretében a hallgatók koncertek is adak. ezeken a kurzusokfő tematikája nem nem mindig a személyes repertoárjuk vagy éppen az élő elektronikus technikák használata volt. a műhelymunkák során, különösen ha azt a közönségnek a közönségnek tartották, gyakran robert ashley teljesen vokális "she was a visitor" vagy "hearn's ambulatory music" című művét használták.
a lemezkiadásokkal sem voltak túlságosan szerencsések. első stúdiófelvételük, ahol earle brown "four systems", toshi ichiyanagi "appearance", stockhausen "treffpunkt" és christian wolff "for jill" című művét vették fel, soha nem nem jelent meg. ezt követte 1974-ben, az emi electrolanál jelent meg, az earle brown, john cage és christian wolff kompozícióit tartalmazó nagylemez, amit az emi abbey road stúdiójában vettek fel. a lemezen van még egy graham hearn által előadott, 3 tételes, szóló carillonra írt john cage darab, amit loughboroughban, az egyetlen nagy-británniában található ilyen hangszeren rögzítettek. a lemez csak nyugat-németországban (az electrola kiadónál) és japánban (a toshibanál) jelent meg. a gentle fire az intermodulation tagjaival együtt azok között a 21 zenész között volt, akik 1975 júniusában felvették stockhausen "sternklang" című, 1976-ban kiadott dupla nagylemezét. azt 1992-ben dupla cédén stockhausen saját a stockhausen-verlag kiadójánál újra megjelent. ezenkívül 1971-ben egy kislemezen jelent meg john furnival "ode" című darabjával. azóta a contemporary music review 1991-es "live electronics" számának cédé mellékletén megjelent egy rövid részlet a "group composition iv"-ből, és a "leonardo music journal" 2001-es 11 számának "not necessarily english music" dupla cédé mellékletén egy részlet a "group compposition vi"-ból.
a csoport 7 éves fennállásá alatt 28 zeneszerzőtől 100 művet, összesen 245 előadáson adtak elő. ebből 41 volt a gentle fire közös, vagy a csoport tagjainak szerzeménye. rádióknak harminckét, televízióknak 7 előadást rögzítettek. (több művet vettek fel, amit élőben soha nem adtak elő).
a gentle fire első fellépései elsősorban csoportos improvizációk voltak, de 1969-től kezdve, már inkább élő zeneszerzők olyan különböző kompozícióira helyezték a hangsúlyt, amelyek gyakran szöveges, esetenként grafikusan, máskor a hangszerek pontos meghatározása nélküli partitúrával jelentős szabadságot biztosítottak az előadók számára. ettől kezdve a körülbelül két évente egyszer improvizáltak. ugyan az élő elektronikára specializálódtak, de egyes, általuk létrehozott darabok teljesen akusztikus volt, köztük robert ashley, john cage, cornelius cardew, morton feldman, christian wolff és graham hearn műveivel. a repertoárjukban szereplő művek mintegy fele szerepel simon emmerson "live electronic music in britain" című rövid áttekintésében, amely természetesen nem tartalmazza az akusztikus darabokjaikat. talán graham hearn az a zeneszerző, akinek a műve leginkább jellemzi a gentle fire szellemiségét. ahogy simon emmerson megállapította, az úttörő csoportos kompozíciók terén a gentle fire „örvendetes kivétel” volt. néhány kompozíciótól eltekintve, amelyekben más előadók is részt vettek, repertoárjuk legjelentősebb darabjai a csoportkompozíciók voltak, és ezek együttesen kéviselik a csoport zenéjének legjellemzőbb összképét. Három féle módszerrel dolgoztak: részletes élő elektronikus feldolgozás, speciálisan készített hangszerek és egy körkörös struktúra, amelyben minden egyes személy a ciklusban következő személy számára komponált. ehhez képest más élő elektronikus csoportok közös munkája ebben az időszakban nagyrészt más szempontokra fókuszált.
a gentle fire fennállásának első 5 évében fejlődött, de számos, többnyire fentebb említett vagy utalt tényező okozta a csoport fokozatos megszűnését. 1972 után a koncertekből származó bevételeink meredeken csökkentek, és a művészet területén egyre kevesebb pénz állt rendelkezésre, így a meghívások is ritkábbak lettek. a york-tagok még diákkorukban kezdték el ténykedésüket a csoportban, de a gentle fire repertoárjának ismerete akkoriban nem volt megfelelő képesítés a hagyományosabb zenei tevékenységekhez. zeneszerzőként egyikünknek sem volt érdekelt abban, hogy a csoportban központi szerepet töltsön be a jövőbeni kompozíciókban, ráadásul a csoport együttműködő jellege megakadályozta volna, hogy bármelyik tag megpróbálja ezt megtenni. davies régen hitt abban, hogy az elektronikus zene jövője az élő előadásban van, bizonyos művek egy stúdióban készülnek valamilyen adathordozóra, és azokat nem lehet valós időben elkészíteni. az 1970-es évek eleje után az élő elektronikus zene fejlődése megtorpant, és csak egy évtizeddel később kezdett újjáéledni, amikor megjelentek az új kereskedelmi eszközök, mint például a digitális késleltetések, harmonizátorok és vokoderek, később a mintavevők, valamint bizonyos területeken a mikroszámítógépek korai használata. mára természetesen az élő elektronikus technikák minden zenetípusban és stílusban elterjedtek.
az 1974-ben megjelent lemezüknek köszönhetően talán nem véletlen, hogy főként christian wolff, john cage, earle brown és karlheinz stockhausen műveinek feldolgozása miatt ismerték őket. míg mások munkáinak előadása az együttes működésének központi eleme volt, és az arra irányuló figyelem indokolt, de a törekvéseik jelentős része a tagok és a kollektíva saját munkái köré összpontosult. szerencsére a paradigm discs kiadó, egy teljesen elképesztő 3 cédés összeállítással most próbál változtatni a helyzeten. az "explorations" című válogatáson, most először hallhatunk az együttes saját munkáiból. a lemez anyaga, a hugh davies archívumában őrzött, 1970 és 1973 között szalagra rögzített korábban soha ki nem adott felvételekből lett összeválogatva. kreatívan izgalmas és történelmi jelentőségű ez a kiadvány.

_____________________________

0:00:00 no wave hírek

00:04:12 no wave szignál + műsorismertetés

Gentle Fire – Explorations (1970 - 1973) (2020, 3xCD Box Set, Paradigm Discs – PD 35)

Gentle Fire – Explorations (1970 - 1973) (2020, 3xCD Box Set, Paradigm Discs – PD 35) CD2

00:06:41 1. Stuart Jones - Ruthie's Piece (Cello [Ring Modulated]: Michael Robinson, Stuart Jones,
Piano [Ring Modulated]: Hugh Davies, Richard Bernas)

00:16:26 műsorismertetés (folytatás)

Gentle Fire – Explorations (1970 - 1973) (2020, 3xCD Box Set, Paradigm Discs – PD 35) CD2

00:17:14 5. Gentle Fire - Group Composition VI (Unfixed Parities) (Speech [Manipulation Of
Modified GPO Telephone Dials], Electronics: Graham Hearn, Hugh Davies,
Michael Robinson, Richard Bernas, Stuart Jones)

Gentle Fire – Explorations (1970 - 1973) (2020, 3xCD Box Set, Paradigm Discs – PD 35) CD3

Live At ICES 72 (The Roundhouse, London, 14th August 1972)

Gentle Fire - Group Composition IV
Cello: Michael Robinson, Springboard: Hugh Davies, Recorder, VCS3 Synthesizer: Graham Hearn,
Tabla: Richard Bernas, Trumpet, Cello: Stuart Jones, Performer [gHong] – Gentle Fire

00:40:29 1. 1
00:55:46 2. 2
01:01:29 3. 3
01:20:16 4. 4
01:30:22 5. 5

Gentle Fire – Explorations (1970 - 1973) (2020, 3xCD Box Set, Paradigm Discs – PD 35) CD2

01:44:29 4. Richard Bernas– Almanac For September (Cello: Michael Robinson, Stuart Jones,
Piano: Richard Bernas)

01:59:08 szöveg + elköszönés

01:59:29 vége