Politikai termék lett az inflációs adat

Új Egyenlőség

Az Új Egyenlőség podcast mai adásában dr. Belyó Pállal, a Központi Statisztikai Hivatal volt

elnökével beszélgettünk arról, hogy mit jelentenek a mostani inflációs adatok, milyen hatások

vannak, amelyek befolyásolják az árakat, legfőképpen pedig, mi lesz a bérekkel.

A januári infláció az elemzői várakozásokhoz képest rosszabbul alakult. Az 5,5%-os mértékű

pénzromlás megjelent az élelmiszerek árában, de elsősorban a szolgáltatások költségeit

növelte. Közben az érzékelt infláció, azaz a lakosság által vélelmezett drágulás ennél

nagyobb mértékű.

A rosszabb adatnak több oka is van. Egyrészt olyan belső okok, mint az adózási környezet

és a vállalatok árazási gyakorlatának változása, valamint a forint árfolyamának volatilitása,

illetve a külső okok közül az élelmiszerek nemzetközi árának növekedése és a háború miatti

kiszámíthatatlanság.

A kormány reakciója 2022 óta ilyenkor egy külső beavatkozás, jelen esetben az árstop

bejelentése, pontosabb azzal kapcsolatos fenyegetés. Nem világos, hogy ezt mennyire kell

komolyan venni, illetve valójában milyen hatást jelentene.

A beszélgetés során szóba kerültek a bérek és azok idei emelése. A kormányzati terv az

volt, hogy 3,2%-os infláció van, ahol a legalacsonyabb keresetűek jövedelme 4-5%-os

reálértéken növekszik legalább. Ezzel szemben az 5,5%-os januári „nyitány” mindenképpen

lehűti a várakozásokat. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a versenyszférában 6%-os éves

bérmegállapodásokat kötöttek a szakszervezetekkel a munkáltatók, akkor ez a drágulás

megeszi a nyugdíjak emelését és ezzel együtt a béreket is.