Stabil az EU-tagság támogatottsága, de hatnak a démonizáló üzenetek

Új Egyenlőség

Mérlegen az Európai Unió címmel készített kutatást a magyar választók körében a Policy Solutions.

Mérlegre került az emberek véleménye az EU-tagság megítélését, előnyeit, a legsúlyosabb

közpolitikai problémákat illetően. Erről beszélgettünk Bíró-Nagy Andrással, az Új Egyenlőség

szerkesztőjével, a Policy Solutions vezetőjével.

Ha a legfontosabb kérdést nézzük, akkor jó hírként lehet értékelni, nincs változás az EU-s tagság

melletti elköteleződésben. Azaz a válaszadók 80%-a szerint előnyös volt Magyarország számára az

elmúlt 20 év az Európai Unió tagjaként. Ennek okaként elsősorban a gazdasági előnyöket nevezik

meg, ami azt is jelzi, hogy a felszín alatt nem lehetetlen olyan EU-szkeptikus hangulatot megépíteni,

amely megbonthatja az eddigi társadalmi alapkonszenzust.

Ennek jele, hogy például a Fidesz szavazóinak a 54%-a azt gondolja, Magyarország már többet fizet be

az EU-ba, mint amennyit kap onnan. Ez a szám a Tisza szavazói körében csak 28%, tehát itt

egyértelmű törésvonal látszik.

Ugyanakkor hatnak a démonizáló üzentek, azaz azok a kormányzati narratívák, amelyek az EU

gazdasági együttműködésen túli világát próbálják megkérdőjelezni. Ilyen például, hogy a „brüsszeli

bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekere az akaratukat”, amely véleménynek 52%-os

támogatottsága van.

De ennél is vadabb az a 44%-os támogatással bíró állítás, amely szerint „az EU át akarja mosni a

magyar gyerekek agyát a saját ideológiájával”. Ennek a vélekedésnek már 70%-os többsége van a

Fidesz-szavazók körében.

„Az Európai Unió rá akarja kényszeríteni Magyarországra, hogy bevándorlókat fogadjon be” – ennek

az állításnak az 56%-os támogatottsága nem meglepő, hiszen a kormányzat éveken át építette ezt a

narratívát.

Ezek az üzenetek azok, amelyek a társadalom mélyén előkészíthetnek egy átfordulást az EU

megítélése és a tagság megélése kapcsán.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy melyek azok a legsúlyosabb problémák, amelyeknek a megoldására az

EU-s pénzeket költeni kellene. Az első három helyen az egészségügy, az oktatás és a hátrányos

helyzetű régiók felzárkóztatása állt. Ebben a kérdésben kevésbé látszik a pártos törésvonal, és

valószínűleg jól bemutatja a hazai top problémák megítélését.

A beszélgetés során szóba került még, hogy mit gondol az EU-bővítéséről, benne Ukrajna szerepéről a

magyar társadalom, illetve mérlegeltük az EU-s pénzek megérkezésének esélyeit, az ezzel kapcsolatos

vitákat és azt is, hogy mekkora pénzeket bukhat el az ország rövid időn belül.